Tudtad, hogy az 1823-as esztendő januárja két nemzeti és irodalmi nagyságot is adott nekünk?
Igaz, az egyik csak egy szerény, kiskőrösi házban Újév napján, míg a másik majd 20 nap múlva, egy tehetősebb középnemesi család alsósztregovai kúriájában sírt fel. Utóbbi életútját kicsit körbejárva, talán érthető Petőfi kiszólása egyik versében, hogy: “én még azt sem tudom, hogy ki volt a nagyapám..!”
Madách Imre felmenőit képzeletben összegyűjtve, bizony nem akármilyen társaságra lelnénk! Találnánk tudós poétákat, kettőt is, de volt közöttük törökverő katona, kuruc főtiszt, vagy a hírhedt Martinovics - per vádlottjait védő prókátor, de találunk hivatalát tisztességgel ellátó őst, abból többet is.
Madách gyerekkora amolyan modell értékű, ha a tehetősebbeket vesszük alapul azon időkből. A kor módosabb családjainak a gyerekei leginkább magánúton, nevelők, vagy házitanítók segítségével csiszolódtak tudásban is, jellemben is, ki-ki a maga adottságai mentén...ha csiszolódtak.
Madách Imre
A serdülő Madách már gyerekként is zárkózott természet volt, legjobb barátai a könyvek. Talán már csak azért is, mert - szinte születésétől fogva - többféle betegség is végig kísérte életét. A szerelemmel úgy 16 éves kora körül találkozott legelőször, Cserny Mária volt a neve annak a leányzónak, egyben ő az első múzsája is. Hogy annak az, ihletet adó leányzónak, vagy másnak a hatására indított el egy kézzel írott hetilapot, Literaturai Kevercs címmel, azt a kései mesélő nemigen tudja, legfeljebb csak sejti...
De lehet, hogy azt is jó lenne tudni, hány olyan magyar fiatalember került be akkoriban a pesti, vagy más egyetemekre az 1837-es esztendő környékén, aki Madáchhoz hasonlóan hat idegen nyelvet bírt?
A tudós könyvek szerint bölcsészetet, majd jogot tanult. Járatja és olvassa a Bajza József és Vörösmarty Mihály által szerkesztett-kiadott Athenaeumot, a kor nívós társadalompolitikai lapját is. Bár néha betegségei gyötrik, maga is szerkeszt és ír. Amúgy meg, testedzésként vív, úszó, természetjáró fiatalember. Néha fest, zongorázik, és kikapcsolódásként meg tanul fát esztergálni. Nem semmi, mondanánk manapság!
Aztán újabb szerelemről szólnak a tudós könyvek, Lónyay Etelka lett a múzsája, versei egy részének az ihletője. Némi anyagi gondok mentén kihagy az egyetemi előadásokból, Nógrád megye lesz újabb és tágabb értelemben vett színhelye életének. Ott készül fel majdani jogi vizsgájára is, amit sikeresen le is tesz a pesti egyetemen, 1841 őszén. Joggyakorlat, valamint megyei aljegyzőségi teendők elsajátítása Balassagyarmaton, ez élete újabb állomása, nagyjából egy évig. Ebből az időből már több munkáját is számon tartja az irodalomtörténet, sejthető, hogy csak idő kérdése lesz nagyobb lélegzetű mű megírása.
Ha jól számolom, éppen 175 éve volt ez év január 9-én, hogy hivatalosan is Nógrád megyei ügyvéd lett, egyúttal a megyei aljegyzők egyike is, és ez közéleti pályafutásának csak a kezdete. Minden elfoglaltsága mellett rendszeresen ír lírai költeményeket, elbeszélést, drámát és politikai színezetű írásokat is.
Korábbi alkalmi múzsái, szerelmei elmaradoznak mellőle, nevüket csak elvétve tartja számon az emlékezet. Lónyay Etelkán kívül gyengéd szálak fűzték Dacsó Lujzához, majd Gyürky Amália lett egy újabb szerelem tárgya. És hát a sors...a jó, vagy a kevésbé jó, elhozta számára hajdani főnöke leányát, Fráter Erzsébetet, aki iránt akkor, a kezdeteknél olthatatlan szerelemre lobbant. És a nagy szerelemből eljegyzés lett az erdélyi tájakon levő Cséhteleken ma is álló kúriában, valamikor 1845 márciusában, méghozzá nem is akármilyen..!
Az esküvőt abban a régi, Árpád-kori templomban tartották meg néhány hónap múlva a felvidéki Csécsén, amelyben e sorok írója maga is megfordult hajdanában, állítván, hogy nem akármilyen érzés volt ott lenni, azok között az ősi falak között!
A csécsei templom - forrás: https://elismondom.wordpress.com/
Hogy szerencsés volt - e az a házasság vagy sem, arra nehéz lenne egyértelmű választ adni... Tény, hogy a családi konfliktusok, amelynek Madách édesanyja, Majtényi Anna is részese volt nem egyszer, nem kétszer nem tettek jót Madács Imre akkori irodalmi munkásságának.
Közéleti emberként viszont egyre aktívabb. Tagja lett az úgynevezett Ellenzéki Körnek, ami nagyban fémjelzi politikai hovatartozását is. Második, Aladár nevű fia megéri a felnőttkort, születése megint csak Petőfi felé mutat. Január elsején látja meg a napvilágot, történelmi esztendőt mutat az akkori naptár, 1848-at. Hatvan év adatik meg neki az apja 41 évével szemben, némileg az édesapja nyomdokain fog haladni, de ez egy másik történet...lehetne.
A ’48-as szabadságharcban szerepe, ha jobban megnéznénk, nem kiugró, de mégiscsak jelentős. Becsülettel kivette a részét a szervezési, toborzási és ellátási feladatokból. Bár volt felesküdött nemzetőr, egészségi állapotára való tekintettel fegyveres harcokban nem vett részt. A mesélgető krónikás csak kapkodja a fejét mennyi mindent meg és le kellene írnia azokból a cseppet sem barátságos időkből, mert nehéz napok elé nézett a Madách-familia is.
Fráter Erzsébet
Madách nővérét, annak 15 éves fiát, és nővérének második férjét az erdélyi Marosszlatinán koncolták fel barbár módon a kegyetlen felkelők 1849 nyár elején. De Haynau hóhéri működésének eredményeként volt akasztás is a családban, valamint tudunk Pál nevű öccse haláláról is, ami egy Kossuth szolgálatában teljesített futári feladat eredménye.
A szabadságharc bukása egy darabig nem hozott megtorlást Madáchra. 1852 augusztusáig viszonylag háborítatlanul él Csesztvén és Alsósztregován, ahol rendszeresen bujtatott üldözötteket, közöttük halálraítéltet is. Rejtegetés vádjával vonják büntető eljárás alá, előbb Pozsonyban, majd a hírhedt pesti, Újépületnek is mondott kaszárnya-erődben, nagyjából egy évig tart a fogsága.
Ott kezdte el megírni az Ember tragédiájának első változatát egy asztallapra, amit majd csak 1856 – 57-ben véglegesített. Fogsága alatt kiderült: felesége felfogása a házasságról, az azzal járó kötöttségekről, messze nem egyezett sem a férjéével, sem az anyósáéval. Madách szabadulása után útjaik elváltak (talán egyszer érdemes lenne elmesélni Erzsébet asszony további, viszontagságos életét is).
Madách Imre - Az ember tragédiája
Madách a válás után, talán érthető, némileg meghasonlott. Csalódását talán az is fokozta, hogy pályamunkái rendre nem találtak elismerő elbírálásra. Aztán egy bizonyos, nyugodtabb időszak elteltével, bár betegségei, - szív és tüdőbaja-, továbbra is kínozták, fokozatosan visszatért a közéletbe.
Az 1860-as évtized elejére valamelyest enyhült a bécsi szorítás, megindult valamiféle gazdasági pezsgés is, bár az elején még bátortalanul. Egyre több gazdasági egylet és más jellegű szerveződés létrejötténél van ott, segít, bábáskodik úgymond, több választmánynak lesz aktív tagja. Beszédeiben, írásaiban a vezérmotívum az egyenlő és igazságos közteher viselés, a jogegyenlőség, ami egyrészt növelte a népszerűségét, másrészt szaporította ellenségeinek számát.
Talán nem is meglepő, hogy 1861 márciusában Balassagyarmat országgyűlési képviselőjévé válasszák, ahol a nemzetiségi kérdések foglalkoztatják leginkább. A sokáig elfekvő, Az ember tragédiájának a véglegesített kéziratát 1861 nyarán mutatta meg Arany Jánosnak, aki kisebb változtatásokat javasolt Madách művén, kijelentve, hogy Madách valami nagyszerűt alkotott!
Felolvasásra, legelőször Arany János javaslatára került a Kisfaludy Társaságban ‘61 októberének végén, amely bizonyosan elismerésként a szerzőt, Madách Imrét 3 hónap múlva soraiba fogadta. Arany Jánossal való kapcsolata, barátsága mindenképpen jó hatással volt mind Madách életére, mind további munkásságára. Mint Petőfi Tompa Mihályt, úgy Arany is meglátogatta őt felvidéki otthonában, bizonyosan kellemesek lehettek azok az 1862-es évi, augusztusi napok. Bár szívbaja továbbra is kínozta, Madách Nagyváradra is ellátogat, ‘62 novemberében, ahol ha minden igaz, akkor találkozik utoljára volt feleségével, Fráter Erzsébettel, aki már csak árnyéka hajdani önmagának.
"Végelváló" irat - forrás: https://elismondom.wordpress.com/
A sors még tartogat számára egy elismerést: 1863 elején a Magyar Tudományos Akadémia is soraiba fogadja. Magánélete is, úgy - ahogy, kezd rendbe jönni, bár az sem mentes minden bonyodalomtól. Korábbi szerelmétől, Schönbauer Karolinától gyerek is születik, de viszonyuk már nem a régi, megromlik. Egy újabb szerelem egy bizonyos Borbála nevű hölggyel ad szárnyakat terveinek, építkezést tervez kettejük számára, ám a sors közbeszól.
1864 őszén, október 4-én, talán megérezve, hogy nincs tovább, még lediktálja végrendeletét, aztán kevéssel éjfél után, testben-lélekben megnyugodva, visszaadta nagy lelkét Teremtőjének. Két nap múlva temették el az alsósztregovai családi nyughelyre.
Madách-síremléke Alsósztregován (Fotó: Pásztor Péter)
Nekrológot, méltatást Arany János írt róla a legszebben, minden cirkalom nélkül. Művei a Lantvirágoktól kezdve az Összes költeményekig bezárólag komoly irodalmi teljesítmény, olyan, ami csak a legnagyobbaknak sikerül... Hogy forgatjuk - e lapjait elégszer, vagy egyáltalán? Ez itt a kérdés!
Ajánlott irodalom:
Becker Hugó: Madách Imre életrajza
Horánszky Nándor: Az alsósztregovai Madách-síremlék létrehozásának története
